Indián mesék

Indián mesék
Indián mesék

2011. február 2., szerda

Csupa Haj küldetése


Az önfeledt táncok, énekek és dobszólók után, a táborra leszállt az éj és mindenkit elnyomott az álom. A hiányzó lovak reggelig senkinek nem tűntek fel, így az egész tábor nyugodtan pihent.

A reggel szokásosan kezdődött. Mindenki elénekelte dalait, amit az egész tábornak meg kellett hallgatnia, majd Lassú Ész tűnt fel, aki a szokásosnál is furcsább volt. Lovat utánozva ugrált, nyerített, prüszkölt, egyszóval ló lett belőle. Miután senki sem figyelt oda, a karám felé kezdett mutogatni és hangosan kiabálta, hogy a „Lovak”.

-Itt jártak a vadludak! – hangzott egy asszony szájából.
-Mit vittek el? Majd én visszalopom! – mondta Enyves Kéz felcsillanó szemekkel.
-A lovaak, a lovaak! – kiáltozott továbbra is Lassú Ész.
-Pár lovat vittek csak el, de azt, hogy mikor… - mondta Lyukas Mokaszin a nyomokat fürkészve – Négyen lehettek, három felnőtt és egy gyerek.
-Enyves Kéz, este indulj el harmad magaddal és lopd vissza az állatokat, Csupa Haj te meg gyere be a sátramba, beszélni akarok veled! – szólt Mindenki.

Mindenki határozottsága után a tábor hamar lecsendesedett. Enyves Kéz keresett magának két társat, akikkel este elindulhat a vadludak táborába, majd beültek az egyik tipibe.

Csupa Haj gyors léptekkel indult el Mindenki sátra felé és közben azon töprengett, hogy mit is akarhat tőle a főnök.

Amint belépett a sátorba megcsapta orrát a jól megszokott ízes füstszag. Mindenki asszonyai a tűz körül szédelegtek a füstben és közben épp az egyik kutyát aprították bele az üstbe. Mindenki odahívta Csupa Hajat maga mellé és halkan megszólította.

-Csupa Haj, van számodra egy igen fontos feladatom. Mint azt te is tudod, tegnap Lyukas Mokaszin hozott egy tárgyat, amiről nem tudjuk, hogy mi az. Van nekem egy sápadtarcú barátom, Dzsó, aki talán tudna segíteni. Menj el hozzá és mondd meg neki, hogy Mindenki szeretné, ha eljönne az okiteminebo indiánokhoz, mert a segítsége kellene egy igen fontos dologban.
-Mit tegyek akkor, ha azt mondja nem jön?
-Emlékeztesd arra, hogy tartozik. Egyszer megmentettem egy mókustól.
-Egy mókustól?
-Igen, de ne kérdezz többet, indulj, hogy minél hamarabb beszélhess vele.

Mindenki ezáltal lezártnak tekintette a beszélgetést, így Csupa Haj elköszönt, megkereste lovát és elindult Dzsóhoz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése